Pontozás és faktorsúlyok

Pontozás

Minden egyes faktorban 0-tól 10-ig pontozunk. Eredetileg 1-től 5-ig adtunk osztályzatokat, mint az iskolában, de azt tapasztaltuk, hogy apróbb eltéréseknél túl gyakran kell fél pontokkal variálnunk, és az összesítésnél túl közel kerültek egymáshoz olyan éttermek, amelyekről szubjektíve úgy éreztük, hogy nagyon is különböznek egymástól. Tehát ezzel a megoldással sikerült széthúzni a mezőnyt. A 0–10 intervallum másik előnye, hogy így végeredményként (átlagként) egy olyan pontszámot kapunk, amelyet aztán „egy mozdulattal” kifejezhetünk százalékos formában. Ha pl. a számítás végeztével egy étterem súlyozott átlaga 6,9 pont lett, akkor mondhatjuk, hogy az étteremmel való elégedettségünk 69%-os.


Faktorsúly

Tegyük fel, hogy két szempontunk (faktorunk) van: az étl minősége és a modó tistasága. Az ételre mondjuk adtunk 9 pontot, a mosdóra 3-at. Az egyszerű átlag így 6 lenne: (9+3)/2. Ez a közepesnél alig jobb pontszám (60%) azonban nem fejezi ki valós élményünket, mert az étel lényegesen ízletesebb volt, mint amennyire a mosdó lepukkant.

Ezért először is minden faktornak megállapítottuk a súlyát: ez egy egyjegyű szám, amely az adott faktor fontosságát jelzi. Az étel minőségénél ez a szám 5, a mosdó tisztaságánál csupán 1. Vagyis – a mi értékrendünkben – egy roppant finom étel (legalább) ötször többet nyom a latban a végső véleményünk kialakításakor, mint egy roppant tiszta mosdó.

A súlyozás a gyakorlatban azt jelenti, hogy az általunk adott pontszámot megszorozzuk a faktor súlyával, a végén pedig nem a faktorok darabszámával (esetünkben 2-vel) osztunk, hanem a súlyok összegével (esetünkben 6-tal). Nézzük táblázatos formában a példát!

Szempont	Jegy	Súly	Pont
Étel minősége	9	5	45
Mosdó tisztasága	3	1	3
Összesen:		6	48
Súlyozott átlag:			8,0

Tehát ez olyan, mintha az étel minőségét egymás után ötször pontoztuk volna, a mosdó tisztaságát csak egyszer. Az így kapott 80% már reálisabb eredmény – azonban most egy kicsit magasabb, mint szerettük volna. Tovább kell finomítani a számolást.

Dinamikus faktorsúly

Ez a talán ijesztő kifejezés csupán arra az evidenciára utal, hogy összehasonlíthatatlanul nehezebb valamit – mondjuk egy kártyavárat – létrehozni, mint lerombolni. Esetünkben: egy pompás vacsora nehezen megteremtett hangulatát nagyon könnyen alááshátja egy apró bosszúság. Számszerűsíteni ezt úgy próbáltuk, hogy az adható pontszámokat egy huszárvágással kétfelé osztottuk, „OK” és „nem OK” pontokra. Ha a pontszám 5 vagy annál több (tehát ha alapvetően elégedettek voltunk), az OK. Ha 4 vagy annál kevesebb (vagyis alapvetően elégedetlenek voltunk), nem OK. A dinamikus faktorsúly pedig azt jelenti, hogy a súly 5 és 10 között annyi, amennyi – 4 alatt viszont brutális módon megszorozzuk 2-vel.

Az étel minőségével a fenti példában elégedettek voltunk: 9 pontot adutnk és 5-tel szoroztuk: az eredmény 45. A mosdóval azonban elégedetlenek voltunk. Ezért az adott 3 pontot nem 1-gyel szorozzuk, hanem 2-vel:

Szempont	Jegy	Súly	Pont
Étel minősége	9	5	45
Mosdó tisztasága	3	2	6
Összesen:		7	51
Súlyozott átlag:			7,3

A 73%-ra már azt mondhatjuk, hogy nagyjából visszatükrözi a példabeli valós élményünket.

A tényleges tesztelés során is így számolunk. A táblázatokban ugyanazon faktor Súly rovatában ezért látunk majd hol 1-et, hol 2-t, vagy éppen hol 5-öt, hol 10-et.